Mesecsoport

Hallgattál gyerekként mesét? Netán már, te magad mesélsz  a gyermekednek?Emlékszel a melegségre, ami mese hallgatás közben mély csendet teremt?A mesélés lényege a kapcsolat,a szívhez szól,olyan világba repít,ahol hit, bizalom és felelőség van. A foglalkozásokon ebben a világban mozgunk. Minden korosztálynak , minden élethelyzetnek megvan a meséje. Miközben mi felnőttek, azt mondjuk a mesék a csodák világába repítenek,s ezért eltávolodunkk tőlük,mert azt gondoljuk a világot kívánságaink szerint alakíthatjuk,mindent kézben tarthatunk és a befolyásunk döntő a helyzet alakulásában. Előbb vagy utóbb kicsúszik a kezünkből a bölcsek köve…


Mit mond erről a mese?


Mindig ott kezdődik, ahol valami baj történt,vagy valamit meg kell tenni,minden mese konfliktusra épül. Mesehőseink ezt a megbomlott rendet állítják vissza, megmutatják az utat, amit meg kell tennünk, hogy helyre álljon a rend. De fura mód a mesehősök nem a világot akarják megváltoztatni, nem ígérgetnek,nem befolyásolnak, nem akarnak jobb útra téríteni esetleg megvásárolni,nem fenyegetnek nem állnak bosszút,nem siránkoznak,sohasem depressziósok,nem okolnak senki szerencsétlen sorsuk miatt.


 Mit tudnak ők, amit mi figyelmen kívül hagyunk?


Beleállni egy helyzetbe és benne maradni, nem ágálnak ellene,  kapcsolódnak, nem siránkoznak,hogy miért ez és miért nem más. Azt a lehetőséget keresik meg ahogyan ők tudnak harmonikusan,belső értékrendjük szerint  az adott helyzetből továbblépni. Ha rossz döntést hoznak, megkeresik és megtalálják a változtatás és változás lehetőségét. Mindig mozgásban vannak, cselekszenek, a pillanat kihívására figyelnek. Nem túlélni akarnak,teljes szívvel és bölcsességgel cselekszenek vagyis méltányolják a köztük és mások között meglévő kapcsolatokat és azok kölcsönhatásait. Minden mese hős tudja,hogy van valami a világban,amit csak ő valósíthat meg.


Miközben a mese való világunk határait elmossa, teret nyit az intuíció, empátia, az értékek, a jó,a szép,az igaz a szent felé. Arról szól,hogy egy utat járunk be az életünk során, nem mi határozzuk meg hogy hol megy ez az út és milyen akadályokon keresztül vezet, abban áll a szabadságunk,hogy hogyan viszonyulunk  az akadályhoz és egyben ebben áll a felelőségünk is, hogy tovább megyünk-e. A mesék azt üzenik, hogy igazából nincs reménytelen helyzet,ha elég rugalmasak vagyunk mindig találunk egy lehetőséget,csak észre kell vennünk. A mese szellemi út, megmutatja hogyan válhatunk többé,mint akik vagyunk,túlmutat az  egyes emberen, a nálunk nagyobbról szól,az élet értelméről,az ember küldetéséről.